Hii!:)
Kicsit előbb hoztam a részt, ami remélem tetszeni fog. Köszönöm a kommenteket és a pipákat, hihetetlenül boldog vagyok. Leírhatatlan, hogy mekkora löketet tud adni, ha egy olyan ember ír kommentet, akit imádsz a blogjaival együtt. Személy szerint Diana-ra gondolok, akinek a blogjai a kedvenceim közé tartoznak, és igazán szeretem, ahogyan ír. Amikor megláttam a kommentjét szinte kifutottam a világból örömömben...:) A csatolt szám inkább Harry érzéseire világít rá egy kicsit, de emellett személyes kedvenc számom. :D A részhez más különösebb hozzáfűzni valóm nincsen, szóval nem is szaporítom tovább a szót.
Jó olvasást!:)xx
Hajnalba nyúló beszélgetés, és reggelig filmezés után egy
élmény volt hazavánszorogni, ahol újra kezdhettem készülődni,
ezúttal a premierre, ahova Harry barátnőjeként hivatalos vagyok.
Tanácstalanul válogattam a ruháim között, de semmi alkalomra
illőt nem találtam. Úgy gondoltam, hogy egy filmpremier megér
annyit, hogy csinos ruhákba, három kiló sminkkel és magassarkakon
parádézzak. Diana segítségét kértem, aki azonnal kocsiba
ültetett és a legközelebbi boltig meg se álltunk.
Kicsit előbb hoztam a részt, ami remélem tetszeni fog. Köszönöm a kommenteket és a pipákat, hihetetlenül boldog vagyok. Leírhatatlan, hogy mekkora löketet tud adni, ha egy olyan ember ír kommentet, akit imádsz a blogjaival együtt. Személy szerint Diana-ra gondolok, akinek a blogjai a kedvenceim közé tartoznak, és igazán szeretem, ahogyan ír. Amikor megláttam a kommentjét szinte kifutottam a világból örömömben...:) A csatolt szám inkább Harry érzéseire világít rá egy kicsit, de emellett személyes kedvenc számom. :D A részhez más különösebb hozzáfűzni valóm nincsen, szóval nem is szaporítom tovább a szót.
Jó olvasást!:)xx
![]() |
Let her go |
Ruhatartómban egy gyönyörű, mályvás, félvállas, deréknál
húzott estélyi foglalt helyet, amely bőven leért lábam aljáig.
Több száz gyönyörű ruhával szimpatizáltam egyből, mégis úgy
gondoltam, hogy ez a legalkalmasabb. Nem túl kirívó, viszont
csodálatos. Talán ez az a tipikus szerelem első látásra. Egy
órám volt csak készülődni, így sebtében neki is láttam.
Hajamat kifésültem és az aljába hullámokat sütöttem, és ezt
feldobtam egy egyszerű fejpánttal. Rúzsom és szemhéjpúderem
színe megegyezett a ruháéval, ahogy a körmeim színe is
megváltozott olyanra. Szürke magassarkút viseltem, és előkaptam
a szekrény alján őrizgetett szürke blézeremet is, mert így
november tájt már nem éppen meleg az idő. Szintén szürke
táskámba belepakoltam a fontosabb dolgokat, majd a tükörben egy
pillantást vetettem magamra. Miután a tükörben az a kép
fogadott, amit reméltem lefelé indultam. Csak remélni mertem, hogy
alvás hiányában se most, se máskor a mai nap folyamán nem fogok
összeesni a hatalmas sarkaim miatt. Apuék ugyanúgy lent vártak,
mint tegnap. Annyi különbséggel, hogy Harryt túlságosan
lefoglalta az, hogy izguljon, így a vicces sztorik most lemaradtak.
Egy gyors csókot adtam Harrynek, ezzel kicsit elterelve a figyelmét
a premierről.
- Csodálatos vagy - mért végig csillogó szemekkel.
Lehajtott fejjel, hagytam, hogy hajam az arcomba hulljon, elrejtve
ezzel az enyhe pírt az arcomon. Barátomba karolva indultam a már
kint várakozó limuzin felé. Többieket megpillantva hatalmas
mosoly terült szét az arcomon. Hannával bár nem beszéltük meg,
még is sikerült szinte összeöltöznünk. Szürke magassarkú,
táska, blézer és mályva színű ugyanúgy félvállas és
derékban húzott földig érő ruha. Sminkjét nem emelte ki
annyira, mint én. Csak egy kis szempilla spirált és pirosítót
viselt, gyönyörű szőke haját pedig felkontyolta. Caroline egy
éjkék, térd fölé érő, fodros-bodros ruhát választott. Ehhez
jártak a fekete kiegészítők, a begöndörített szőke haj és az
erős, ruhával egyező szemhéjpúder. Szempillái hatalmasra voltak
pödörve, míg ajkain csak szájfény csillogott, így irigylésre
méltóan szép szemei kaptak nagyobb hangsúlyt. Eleanor ruhája
egyszerű, de nagyszerű volt. Combközépig ért, még se mondanám,
hogy kurvás, vagy nem megfelelő, egy ilyen alkalomra. Sminkje talán
még kevesebb is volt, mint Hannának, de szüksége sem volt rá.
Perrie csinos, hosszú ruhájában ült szerelme mellett. Sminkje
erős, és fekete volt. Szóval nála csak a szokásos. Zayn unottan
rágózva ült barátnője mellett és nem igazán figyelt a lányra,
aki folyamatosan beszélt hozzá, vagy puszilgatta őt. Szívem nem
dobogott normális tempójában, így inkább elemeltem tekintetemet
a pakisztáni fiúról, aki csendesen bámult kifelé az ablakon, és
látszólag észre se vette, hogy beszálltunk a kocsiba.
Harry büszkén karolta át a derekamat miután kiszálltunk
mindannyian és a vörös szőnyeg felé vettük az irányt. A
lányokkal úgy döntöttünk, hogy bent megvárjuk, míg a fiúk
interjút, közös képeket, no meg aláírásokat adnak. Hangos,
vihogó társaságot alkottunk, miközben az elmúlt napok eseményeit
beszéltük át. Éppen csend volt, amikor Perrie elmosolyodott.
Szerintem egy fogkrémreklámba illő, egész fogsoros vigyort
villantott, mire kérdőn néztem rá, a többiek arca viszont
eltorzult. Hatalmas lendülettel emelete meg a kezét, aminek gyűrűs
ujján egy gyönyörű, és sejtéseim szerint piszok drága gyűrű
foglalt helyet. Szívem felgyorsult, miután egy pillanatra leállt,
és éreztem, hogy fehéredni kezdek. Nem, az nem lehet! Az nem lehet
az, amire gondolok. Kizárt... Ilyen és ehhez hasonló hülye
érvekkel próbáltam nyugtatni magam, ám amikor a lány beszélni
kezdett minden reményem elszállt. Miután közölte, hogy Zayn
eljegyezte úgy éreztem, hogy egy világ dől össze bennem, és
több millió darabra törik, az évek során gondosan foltozgatott
szívem. Szám kiszáradt, és kapkodtam a levegőt. Olyan érzésem
volt, mintha valaki a mellkasomon ülne, és nem akarna leszállni
onnét. Szétesésemtől Harry mentett meg, aki hirtelen jelent meg
mellettem a többiekkel együtt. Látta rajtam, hogy összezuhantam,
hogy semmi nincs rendben. Mindezt egy hosszú, érzelmes csókkal
próbálta elfeledtetni velem. Szorosan bújtam védelmező karjai
közé, és nem mertem elengedni. Féltem szembe nézni Perrie
vigyorával, a gyűrűjével, a tökéletes barátjával, a
tökéletes életével. Míg az enyém éppen romokban hever, és az
összes eddigi kis soványka reményem elhagyott. Kissé eltávolodtam
Harrytől és láttam, hogy mérhetetlen szomorúság rejtőzik a
szemeiben. Ami miattam van. A hülye is látja rajtam, hogy majd
meghalok a fájdalomtól, miközben a barátom mellettem van. Harry
persze egyből rájött a jól takargatott érzelmeimre, amik Zaynhez
fűznek. Sírni támadt kedvem, mégis erős maradtam. Ez az ő
estéjük, még akkor is, ha legszívesebben kifutnék a világból.
*
Épp most lett vége a filmnek, ami szörnyen jó volt, bár
jelenlegi állapotomban fapofával néztem végig az egészet. Harry
megragadta a csuklóm és maga után rángatott.
- Végig hülyítettél? Képes voltál hónapokon keresztül
elhitetni velem, hogy szeretsz, hogy túlléptél Zaynen? És én
még voltam annyira hülye, hogy elhittem, eltudom érni azt, hogy
kiszeress belőle. Édes istenem, hogy lehettem ekkora barom, hogy
nem vettem észre előbb!? - kérdezte dühösen, nekem pedig nem
sok kellett egy kiadós zokogáshoz. - Miért nem tudtad elmondani?
Miért nem tudtál szakítani velem? Szerinted annyira kellemes
rájönnöm, hogy semmit nem érek annak a lánynak, aki nekem a
világot jelenti, akinek a szívemet adtam? Mégis mi a francot
csináljak, hogy végre elfelejtsd? Mert az égvilágon én mindent
megpróbáltam!
Hangja csalódottan és kimondottan dühösen csengett én pedig
félve hátráltam egyet, amikor egyre hangosabban kiabált velem.
Reakciómat látva lejjebb vett a hangerőn és közelebb lépett.
Hajamat kisöpörte az arcomból és szemeimet fürkészte. Tekintete
sokszor tévedt számra is, és nem tudtam hova tenni a hirtelen jött
változást. Nem mertem válaszolni, nem akartam őt elveszíteni. Ő
olyan, mintha a másik felem lenne, még akkor is, ha nem vagyok
szerelmes belé.
- Szeretlek, Rony – suttogta halkan, mintha valami hatalmas titkot
mondott volna.
Egy gyengéd csókot csikart ki belőlem. Egy utolsót. Ebbe a
csókban benne volt minden érzelme, és tisztán lehetett érezni,
hogy ez az utolsó, ami tőle kapok. Talán ettől volt a legjobb
csók, ami valaha is kaptam. Szomorúan váltam el tőle.
- Barátok? - kérdezte szomorú mosollyal, mire kínosan elnevettem
magam, de bólintottam.
Többiek már csak ránk vártak, így miután megérkeztünk
indulhattunk tovább. Semmi kedvem nem volt az after partyhoz, de
Harry szinte kötelezett rá. Soha nem gondoltam volna, hogy ez az
este így fog folytatódni, hiszen még közel sincs vége.
Ahogy beértünk elküldtük a fiúkat az italokért, míg Hanna és
Car elhúzott a mosdóba, ezzel egyedül hagyva, a számomra most
cseppet sem kívánatos személyt, Perriet. Tudom, hogy ő igazából
semmiről se tehet, de mégis most azt kívánom, hogy bárcsak még
csak hírből se ismerné Zaynt.
- Mi volt Harryvel? - csapott le egyből a témára Hanna.- Vége - motyogtam.
Nem szóltak többet, csak szorosan átöleltek. Nem faggattak
tovább, gondolom nem egy emberekkel teli szórakozó hely mosdójában
akartak. A fiúkkal egyszerre értünk vissza, akik kiosztották az
italokat, aztán Liam és Niall is a tánctérre vonult, Carollal és
Hannával egyetemben. Zayn unottan iszogatta koktélját, míg
barátnője, pontosabban menyasszonya nyavalyogva unszolta, hogy
menjenek táncolni. Zayn egy egyszerű nem kijelentéssel lerendezte,
ami miatt Perrie sértődötten elvonult. Louis és El a bárpultnál
ücsörögtek és élvezték egymás társaságát. Lassan Harry is
távozott a közelünkből és egy szerencsés lányt fűzött éppen,
miközben már kissé spiccesen álldogált a lánnyal szemben, aki
ezer örömmel táncolt vele.
- A pasid éppen most csal meg és ezt te szemrebbenés nélkül végig
nézed - röhögött fel a velem szemben ülő fiú.- Már nem a pasim - informáltam közömbösen.
- A premier előtt még nagyon kerestetek valamit egymás szájában - vigyorodott el gúnyosan.
- Irigykedsz, Malik - legyintettem szem forgatva. - A film után - világosítottam fel, aztán nem beszéltem többet.
- Gyere táncolni - nyújtotta felém a kezét kedvesen mosolyogva.
Barna szemeibe belenézve, a fényviszonyok ellenére is felgyorsult
a szívverésem. Készségesen fogtam meg a kezét, és követtem őt.
Amikor megfelelőnek érezte a helyet megállt és szembe fordult
velem. Magához húzott, miközben kezeit derekamra helyezve húzott
közelebb, míg szinte összeért a testünk.
- Perrievel nem akartál táncolni - néztem fel az előttem
táncoló, csodálatos fiúra.- Perrie nem te vagy - adta a szerinte logikus választ, amivel engem csak összezavart.
Jó pár szám letáncolása után a bárpulthoz indultunk, ahol nem
kevés ital legördítését hajtottuk végre.
Immáron egyáltalán nem tudok magamról olyan szinten betett az
ital, de nem bánom. Az agyam és a szívem ilyenkor nem működik,
spontán cselekszem. Talán így történt, hogy Perrie szikrázó
tekintete, csak még jobban arra buzdított, hogy „lopjam el” a
partnerét estére. Nem mintha Zayn annyira Perriehez akaródzott
volna menni. Így egy csepp erőszak nélkül vonaglottunk a
táncparketten, és egyikőnk se volt már szomjas. A fiú vállára
hajtottam a fejemet, és hirtelen felindulásból egy csókot nyomtam
a nyakára, mire egy nyögés szaladt ki a száján. Ezzel
felbátorítva csókoltam végig az álla vonalától egészen a
kulcscsontjáig. Kapkodva szedte a levegőt, nekem pedig egy
diadalittas mosoly terült szét az arcomon. Zayn sem tétlenkedett.
Kezemet megfogva húzott egy félre eső részig, ahol a falnak
nyomva most már ő esett a nyakamnak. Hangosan nyögdécselve
fejeztem ki a tetszésemet. Egy idő után kezeit elemelte a fejem
mellől, ahol addig támaszkodott és csípőmre helyezte azokat,
majd lejjebb csúsztatta egészen a fenekemig. Csípőjét az
enyémnek nyomta, miközben egy szenvedélyes csókban részesített
és megmarkolta a fenekemet. Az élvezettől belenyögtem a
csókunkba, amit egy hatalmas mosollyal díjazott. Hátsó kijáraton
távoztunk és egy közeli hotel felé vettük az irányt. Azon
egyszerű indokból, hogy hozzánk bármikor érkezhet bárki, és
Perrienek is van kulcsa Zayn lakásához, így mindkettő kilőve,
maradt a hotel. A fiú már a taxiban alig bírt magával, és
nyakamat csókolgatta. Pár elfojtott nyögés után meguntam és
rácsaptam a fejére, jelezve, hogy nem a legmegfelelőbb helyen
csinálja. Lábával folyamatosan dobogott, idegesítette a hosszúnak
egyáltalán nem mondható út. Mikor megálltunk Zayn kifizette a
taxit és egy szoba kibérelése után már bent is voltunk a
lakosztályunkban. Szinte alig csuktam be az ajtót, de újra
folytatta a kocsiban abbahagyott tevékenységét, és most már nem
volt ellenemre. Combjaimat megemelve kapott az ölébe, majd
megkeresve a hálószobát az ágyra fektetett. Két kezével a fejem
fölött támaszkodott, miközben végig mért.
- Gyönyörű vagy, ez a ruha is csodálatos, de szerintem túl sok.
Mennie kéne - piszkálgatta ruhámat.
Elmosolyogtam magam, és engedtem neki, hogy megszabadítson a
gyönyörűségtől. Már csak egy fehérneműben álltam előtte, de
hála a töménytelen mennyiségű alkoholnak ez nem hatott meg.
- Rajtad is túl sok a ruha - vigyorogtam, miközben a pólóját
hámoztam le róla.
Övcsatjával meggyűlt a bajom és segítségre volt szükségem,
amelyet szívesen meg is adott. Így már fehérneműben tornyosult
fölém. Melltartómat kikapcsolva csókolta végig államtól a
hasam aljáig terjedő területet. Ajkai nyomán a testem felhevült
és szinte égetett. Miután alsómtól is megszabadított egy
egyszerű mozdulattal belém vezette magát. Hangosat nyögtem,
miközben vonaglottam alatta. A kiteljesedés egyszerre ért el
bennünket és Zayn nevét sikítva ziláltam, miközben ő mellém
feküdt. Talán reggelre megbánja, talán nem, de életem legjobb
estéjében volt részem. Mellkasára hajtva a fejem, hagytam had
nyomjon el az álom, miközben ő csupasz hátamat simogatta. Tizenhatodik rész: 2013. 10. 05.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése