2013. szeptember 27., péntek

15. fejezet - Váratlan fejlemények

Hii!:)
Kicsit előbb hoztam a részt, ami remélem tetszeni fog. Köszönöm a kommenteket és a pipákat, hihetetlenül boldog vagyok. Leírhatatlan, hogy mekkora löketet tud adni, ha egy olyan ember ír kommentet, akit imádsz a blogjaival együtt. Személy szerint Diana-ra gondolok, akinek a blogjai a kedvenceim közé tartoznak, és igazán szeretem, ahogyan ír. Amikor megláttam a kommentjét szinte kifutottam a világból örömömben...:) A csatolt szám inkább Harry érzéseire világít rá egy kicsit, de emellett személyes kedvenc számom. :D A részhez más különösebb hozzáfűzni valóm nincsen, szóval nem is szaporítom tovább a szót.
Jó olvasást!:)xx

Let her go
Hajnalba nyúló beszélgetés, és reggelig filmezés után egy élmény volt hazavánszorogni, ahol újra kezdhettem készülődni, ezúttal a premierre, ahova Harry barátnőjeként hivatalos vagyok. Tanácstalanul válogattam a ruháim között, de semmi alkalomra illőt nem találtam. Úgy gondoltam, hogy egy filmpremier megér annyit, hogy csinos ruhákba, három kiló sminkkel és magassarkakon parádézzak. Diana segítségét kértem, aki azonnal kocsiba ültetett és a legközelebbi boltig meg se álltunk.
Ruhatartómban egy gyönyörű, mályvás, félvállas, deréknál húzott estélyi foglalt helyet, amely bőven leért lábam aljáig. Több száz gyönyörű ruhával szimpatizáltam egyből, mégis úgy gondoltam, hogy ez a legalkalmasabb. Nem túl kirívó, viszont csodálatos. Talán ez az a tipikus szerelem első látásra. Egy órám volt csak készülődni, így sebtében neki is láttam.
Hajamat kifésültem és az aljába hullámokat sütöttem, és ezt feldobtam egy egyszerű fejpánttal. Rúzsom és szemhéjpúderem színe megegyezett a ruháéval, ahogy a körmeim színe is megváltozott olyanra. Szürke magassarkút viseltem, és előkaptam a szekrény alján őrizgetett szürke blézeremet is, mert így november tájt már nem éppen meleg az idő. Szintén szürke táskámba belepakoltam a fontosabb dolgokat, majd a tükörben egy pillantást vetettem magamra. Miután a tükörben az a kép fogadott, amit reméltem lefelé indultam. Csak remélni mertem, hogy alvás hiányában se most, se máskor a mai nap folyamán nem fogok összeesni a hatalmas sarkaim miatt. Apuék ugyanúgy lent vártak, mint tegnap. Annyi különbséggel, hogy Harryt túlságosan lefoglalta az, hogy izguljon, így a vicces sztorik most lemaradtak. Egy gyors csókot adtam Harrynek, ezzel kicsit elterelve a figyelmét a premierről.
- Csodálatos vagy - mért végig csillogó szemekkel.
Lehajtott fejjel, hagytam, hogy hajam az arcomba hulljon, elrejtve ezzel az enyhe pírt az arcomon. Barátomba karolva indultam a már kint várakozó limuzin felé. Többieket megpillantva hatalmas mosoly terült szét az arcomon. Hannával bár nem beszéltük meg, még is sikerült szinte összeöltöznünk. Szürke magassarkú, táska, blézer és mályva színű ugyanúgy félvállas és derékban húzott földig érő ruha. Sminkjét nem emelte ki annyira, mint én. Csak egy kis szempilla spirált és pirosítót viselt, gyönyörű szőke haját pedig felkontyolta. Caroline egy éjkék, térd fölé érő, fodros-bodros ruhát választott. Ehhez jártak a fekete kiegészítők, a begöndörített szőke haj és az erős, ruhával egyező szemhéjpúder. Szempillái hatalmasra voltak pödörve, míg ajkain csak szájfény csillogott, így irigylésre méltóan szép szemei kaptak nagyobb hangsúlyt. Eleanor ruhája egyszerű, de nagyszerű volt. Combközépig ért, még se mondanám, hogy kurvás, vagy nem megfelelő, egy ilyen alkalomra. Sminkje talán még kevesebb is volt, mint Hannának, de szüksége sem volt rá. Perrie csinos, hosszú ruhájában ült szerelme mellett. Sminkje erős, és fekete volt. Szóval nála csak a szokásos. Zayn unottan rágózva ült barátnője mellett és nem igazán figyelt a lányra, aki folyamatosan beszélt hozzá, vagy puszilgatta őt. Szívem nem dobogott normális tempójában, így inkább elemeltem tekintetemet a pakisztáni fiúról, aki csendesen bámult kifelé az ablakon, és látszólag észre se vette, hogy beszálltunk a kocsiba.
Harry büszkén karolta át a derekamat miután kiszálltunk mindannyian és a vörös szőnyeg felé vettük az irányt. A lányokkal úgy döntöttünk, hogy bent megvárjuk, míg a fiúk interjút, közös képeket, no meg aláírásokat adnak. Hangos, vihogó társaságot alkottunk, miközben az elmúlt napok eseményeit beszéltük át. Éppen csend volt, amikor Perrie elmosolyodott. Szerintem egy fogkrémreklámba illő, egész fogsoros vigyort villantott, mire kérdőn néztem rá, a többiek arca viszont eltorzult. Hatalmas lendülettel emelete meg a kezét, aminek gyűrűs ujján egy gyönyörű, és sejtéseim szerint piszok drága gyűrű foglalt helyet. Szívem felgyorsult, miután egy pillanatra leállt, és éreztem, hogy fehéredni kezdek. Nem, az nem lehet! Az nem lehet az, amire gondolok. Kizárt... Ilyen és ehhez hasonló hülye érvekkel próbáltam nyugtatni magam, ám amikor a lány beszélni kezdett minden reményem elszállt. Miután közölte, hogy Zayn eljegyezte úgy éreztem, hogy egy világ dől össze bennem, és több millió darabra törik, az évek során gondosan foltozgatott szívem. Szám kiszáradt, és kapkodtam a levegőt. Olyan érzésem volt, mintha valaki a mellkasomon ülne, és nem akarna leszállni onnét. Szétesésemtől Harry mentett meg, aki hirtelen jelent meg mellettem a többiekkel együtt. Látta rajtam, hogy összezuhantam, hogy semmi nincs rendben. Mindezt egy hosszú, érzelmes csókkal próbálta elfeledtetni velem. Szorosan bújtam védelmező karjai közé, és nem mertem elengedni. Féltem szembe nézni Perrie vigyorával, a gyűrűjével, a tökéletes barátjával, a tökéletes életével. Míg az enyém éppen romokban hever, és az összes eddigi kis soványka reményem elhagyott. Kissé eltávolodtam Harrytől és láttam, hogy mérhetetlen szomorúság rejtőzik a szemeiben. Ami miattam van. A hülye is látja rajtam, hogy majd meghalok a fájdalomtól, miközben a barátom mellettem van. Harry persze egyből rájött a jól takargatott érzelmeimre, amik Zaynhez fűznek. Sírni támadt kedvem, mégis erős maradtam. Ez az ő estéjük, még akkor is, ha legszívesebben kifutnék a világból.

*

Épp most lett vége a filmnek, ami szörnyen jó volt, bár jelenlegi állapotomban fapofával néztem végig az egészet. Harry megragadta a csuklóm és maga után rángatott.
- Végig hülyítettél? Képes voltál hónapokon keresztül elhitetni velem, hogy szeretsz, hogy túlléptél Zaynen? És én még voltam annyira hülye, hogy elhittem, eltudom érni azt, hogy kiszeress belőle. Édes istenem, hogy lehettem ekkora barom, hogy nem vettem észre előbb!? - kérdezte dühösen, nekem pedig nem sok kellett egy kiadós zokogáshoz. - Miért nem tudtad elmondani? Miért nem tudtál szakítani velem? Szerinted annyira kellemes rájönnöm, hogy semmit nem érek annak a lánynak, aki nekem a világot jelenti, akinek a szívemet adtam? Mégis mi a francot csináljak, hogy végre elfelejtsd? Mert az égvilágon én mindent megpróbáltam!
Hangja csalódottan és kimondottan dühösen csengett én pedig félve hátráltam egyet, amikor egyre hangosabban kiabált velem. Reakciómat látva lejjebb vett a hangerőn és közelebb lépett. Hajamat kisöpörte az arcomból és szemeimet fürkészte. Tekintete sokszor tévedt számra is, és nem tudtam hova tenni a hirtelen jött változást. Nem mertem válaszolni, nem akartam őt elveszíteni. Ő olyan, mintha a másik felem lenne, még akkor is, ha nem vagyok szerelmes belé.
- Szeretlek, Rony – suttogta halkan, mintha valami hatalmas titkot mondott volna.
Egy gyengéd csókot csikart ki belőlem. Egy utolsót. Ebbe a csókban benne volt minden érzelme, és tisztán lehetett érezni, hogy ez az utolsó, ami tőle kapok. Talán ettől volt a legjobb csók, ami valaha is kaptam. Szomorúan váltam el tőle.
- Barátok? - kérdezte szomorú mosollyal, mire kínosan elnevettem magam, de bólintottam.
Többiek már csak ránk vártak, így miután megérkeztünk indulhattunk tovább. Semmi kedvem nem volt az after partyhoz, de Harry szinte kötelezett rá. Soha nem gondoltam volna, hogy ez az este így fog folytatódni, hiszen még közel sincs vége.
Ahogy beértünk elküldtük a fiúkat az italokért, míg Hanna és Car elhúzott a mosdóba, ezzel egyedül hagyva, a számomra most cseppet sem kívánatos személyt, Perriet. Tudom, hogy ő igazából semmiről se tehet, de mégis most azt kívánom, hogy bárcsak még csak hírből se ismerné Zaynt.
- Mi volt Harryvel? - csapott le egyből a témára Hanna.
- Vége - motyogtam.
Nem szóltak többet, csak szorosan átöleltek. Nem faggattak tovább, gondolom nem egy emberekkel teli szórakozó hely mosdójában akartak. A fiúkkal egyszerre értünk vissza, akik kiosztották az italokat, aztán Liam és Niall is a tánctérre vonult, Carollal és Hannával egyetemben. Zayn unottan iszogatta koktélját, míg barátnője, pontosabban menyasszonya nyavalyogva unszolta, hogy menjenek táncolni. Zayn egy egyszerű nem kijelentéssel lerendezte, ami miatt Perrie sértődötten elvonult. Louis és El a bárpultnál ücsörögtek és élvezték egymás társaságát. Lassan Harry is távozott a közelünkből és egy szerencsés lányt fűzött éppen, miközben már kissé spiccesen álldogált a lánnyal szemben, aki ezer örömmel táncolt vele.
- A pasid éppen most csal meg és ezt te szemrebbenés nélkül végig nézed - röhögött fel a velem szemben ülő fiú.
- Már nem a pasim - informáltam közömbösen.
- A premier előtt még nagyon kerestetek valamit egymás szájában - vigyorodott el gúnyosan.
- Irigykedsz, Malik - legyintettem szem forgatva. - A film után - világosítottam fel, aztán nem beszéltem többet.
- Gyere táncolni - nyújtotta felém a kezét kedvesen mosolyogva.
Barna szemeibe belenézve, a fényviszonyok ellenére is felgyorsult a szívverésem. Készségesen fogtam meg a kezét, és követtem őt. Amikor megfelelőnek érezte a helyet megállt és szembe fordult velem. Magához húzott, miközben kezeit derekamra helyezve húzott közelebb, míg szinte összeért a testünk.
- Perrievel nem akartál táncolni - néztem fel az előttem táncoló, csodálatos fiúra.
- Perrie nem te vagy - adta a szerinte logikus választ, amivel engem csak összezavart.
Jó pár szám letáncolása után a bárpulthoz indultunk, ahol nem kevés ital legördítését hajtottuk végre.
Immáron egyáltalán nem tudok magamról olyan szinten betett az ital, de nem bánom. Az agyam és a szívem ilyenkor nem működik, spontán cselekszem. Talán így történt, hogy Perrie szikrázó tekintete, csak még jobban arra buzdított, hogy „lopjam el” a partnerét estére. Nem mintha Zayn annyira Perriehez akaródzott volna menni. Így egy csepp erőszak nélkül vonaglottunk a táncparketten, és egyikőnk se volt már szomjas. A fiú vállára hajtottam a fejemet, és hirtelen felindulásból egy csókot nyomtam a nyakára, mire egy nyögés szaladt ki a száján. Ezzel felbátorítva csókoltam végig az álla vonalától egészen a kulcscsontjáig. Kapkodva szedte a levegőt, nekem pedig egy diadalittas mosoly terült szét az arcomon. Zayn sem tétlenkedett. Kezemet megfogva húzott egy félre eső részig, ahol a falnak nyomva most már ő esett a nyakamnak. Hangosan nyögdécselve fejeztem ki a tetszésemet. Egy idő után kezeit elemelte a fejem mellől, ahol addig támaszkodott és csípőmre helyezte azokat, majd lejjebb csúsztatta egészen a fenekemig. Csípőjét az enyémnek nyomta, miközben egy szenvedélyes csókban részesített és megmarkolta a fenekemet. Az élvezettől belenyögtem a csókunkba, amit egy hatalmas mosollyal díjazott. Hátsó kijáraton távoztunk és egy közeli hotel felé vettük az irányt. Azon egyszerű indokból, hogy hozzánk bármikor érkezhet bárki, és Perrienek is van kulcsa Zayn lakásához, így mindkettő kilőve, maradt a hotel. A fiú már a taxiban alig bírt magával, és nyakamat csókolgatta. Pár elfojtott nyögés után meguntam és rácsaptam a fejére, jelezve, hogy nem a legmegfelelőbb helyen csinálja. Lábával folyamatosan dobogott, idegesítette a hosszúnak egyáltalán nem mondható út. Mikor megálltunk Zayn kifizette a taxit és egy szoba kibérelése után már bent is voltunk a lakosztályunkban. Szinte alig csuktam be az ajtót, de újra folytatta a kocsiban abbahagyott tevékenységét, és most már nem volt ellenemre. Combjaimat megemelve kapott az ölébe, majd megkeresve a hálószobát az ágyra fektetett. Két kezével a fejem fölött támaszkodott, miközben végig mért.
- Gyönyörű vagy, ez a ruha is csodálatos, de szerintem túl sok. Mennie kéne - piszkálgatta ruhámat.
Elmosolyogtam magam, és engedtem neki, hogy megszabadítson a gyönyörűségtől. Már csak egy fehérneműben álltam előtte, de hála a töménytelen mennyiségű alkoholnak ez nem hatott meg.
- Rajtad is túl sok a ruha - vigyorogtam, miközben a pólóját hámoztam le róla.
Övcsatjával meggyűlt a bajom és segítségre volt szükségem, amelyet szívesen meg is adott. Így már fehérneműben tornyosult fölém. Melltartómat kikapcsolva csókolta végig államtól a hasam aljáig terjedő területet. Ajkai nyomán a testem felhevült és szinte égetett. Miután alsómtól is megszabadított egy egyszerű mozdulattal belém vezette magát. Hangosat nyögtem, miközben vonaglottam alatta. A kiteljesedés egyszerre ért el bennünket és Zayn nevét sikítva ziláltam, miközben ő mellém feküdt. Talán reggelre megbánja, talán nem, de életem legjobb estéjében volt részem. Mellkasára hajtva a fejem, hagytam had nyomjon el az álom, miközben ő csupasz hátamat simogatta.  

Tizenhatodik rész: 2013. 10. 05.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése