Epilógus

Never been hurt

Hosszú és kemény utat kellett bejárnom ahhoz, hogy újra önfeledten boldognak mondhassam magamat, hogy tökéletes legyen az életem. Az évek múlásával beláttam, hogy ennek mind meg kellett történnie, hogy most itt lehessek, ahol vagyok. 16 évesen a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy most 21 évesen boldog és sikeres leszek. Ráadásul mindezt Zaynnel az oldalamon.

Abigail megtalálta a tökéletes társát, akit miután kicsit jobban megismertem, rájöttem, hogy kiköpött ellentéte a lánynak és mégis őrülten szerelmesek egymásba. Hanna és Niall szétválaszthatatlanok, ráadásul imádják egymást. Ami már csak abban is megmutatkozott, hogy Niall nem is olyan régen megkérte Hanna kezét. Egy átlagos péntek estének indult. Hanna szerint legalábbis. Mi viszont tudtuk, hogy akkor akarja megkérni a kezét. Szegény fiú, olyan ideges volt. Bár erre semmi oka nem volt, mert Hanna sírt a boldogságtól, és persze igent mondott. Carol és Liam már nem voltak ilyen szerencsések. A fiúk egyre többet turnéztak és egyre kevesebbet voltak itthon, ami miatt Car szinte megőrült. De talán nem is ez volt az oka. Erre lehet, hogy soha nem fogunk rájönni. Ők nem voltak jók együtt. Szerették egymást, ebben biztos vagyok, hisz Liamet napokig kellett vigasztalni utána, ahogy Carol se volt a toppon, de tovább léptek és barátok maradtak. Liam boldog Sophia mellett, Car pedig a boldog szinglik táborát erősíti és a munkájába fekteti minden idejét. Louis és Eleanor kapcsolata mindig is tökéletes és irigylésre méltó volt, most pedig már boldog házasságban élnek. Harry és a szőke cicababa nem sokáig maradtak együtt, talán egy hónapig. Azóta a fiú keresi az igazit. Mióta legutoljára felkeresett nem beszéltünk. Nem kerültük el egymást, egy társaságban voltunk, de nem szóltunk egymáshoz. Nem mondom, hogy nem volt szokatlan, de valószínűleg furcsább lenne, ha puszipajtások lennénk.

Zayn direkt a végére hagyva. Mit is mondhatnék? 16 éves fejjel azt hittem, hogy teljesen oda vagyok érte, erre bebizonyítja, hogy ennél sokkal jobban is szerethetem még. Az egész meseszerű. Régen mindig azt hangoztattam, hogy én aztán soha nem fogok megházasodni, nem akarok gyereket, és a többi. Mára ez megváltozott. Nem sokkal Niallék eljegyzése után megkérte a kezem. Nem volt semmi felhajtás. Csupán elvitt vacsorázni és ennyi. De ez így volt csodálatos.

A fiúk karrierje a csúcson, és az enyém is közeleg odafelé. Miután a rajongóik elfogadták, hogy Zayn bizony foglalt már nem kaptam annyi utálkozást. Persze negatív kritikát és pár nem túl kedves üzenet akadt, de fele annyi se.

Utólag visszagondolva rá kell jönnöm, hogy minden egyes perc fájdalom megérte, hogy most itt és így lehessek. Szenvedtem. Nem is keveset. Viszont most a felhők felett vagyok, és nem valószínű, hogy valaha is lefogok szállni onnét. Szeretem az életem, és szeretem az barátaimat, akik körbe vesznek. Mert ők a második családom. Akikre bármikor, bármiben számíthatok. Hanna, aki 18 éve a barátnőm, és még soha nem hagyott cserben. Car, aki egy imádnivalóan bolond lány, és Abigail, akivel még mindig nem becézzük egymást. És a fiúknak hála kaptam két új barátnőt. Eleanort és Perriet. Ezért az öt lányért bárhol, bármikor a tűzbe mennék. Egy szó nélkül ugrok, akár az éjszaka közepén is ha bármi van. És ez fordítva is igaz.

Szóval minden bizonnyal igaz a mondás, hogy a végén minden jól kell végződjön. És ha még nem jó, akkor még nincs vége.

Sziasztok!:)

Nos, nem így terveztem. Nem akartam boldog befejezést. Ennyire boldogat meg pláne nem, de így alakult. Nem volt tökéletes a történet, egyáltalán nem. Ennek ellenére akadtak feliratkozóim, pipáim és kommenteim is. Amikért szörnyen hálás vagyok. Direkt a végére írtam, így csak az olvassa el ezt, aki akarja. Az újabb blog tervben van. Ám ez nem azt jelenti, hogy most azonnal belecsapok abba is. Lehet, hogy csak egy hónap múlva, vagy később. De lehet, hogy előbb is. Nem tudom. Csak azt tudom, hogy nagyon is bízom benne, hogy azt is olvasni fogjátok. Nem fogok külön blogot nyitni annak, ezen a blogon lesz elérhető majd az a történet is. 
Köszönöm Diananak és Dórinak, aki valamennyi részhez kommentelt! A vége felé már nem köszöngettem meg külön-külön, de itt elmondom, hogy hatalmas köszönet nektek! ♥ 

Negatív és pozitív kritikát egyaránt elfogadok. :) xxx